2017. szeptember 13., szerda

14.rész

Bocsi a késésért, hogy most tudom hozni az újabb részt. Megpróbálom triplázni majd a részeket. Remélem az eddigi részek tetszetek nektek. További jó olvasást hozzá.

1 héttel később

Edward
         Mindenki az esküvőre készül. Boldogok vagyunk, mert Percyék lassan összeházasodnak. Nekem is itt van életem szerelme Alicia. Lassan kész nő lesz, ahogy kis Isabella is. Ők a legjobb barátnők lettek az elmúlt 3 hónapban. Gondolataimból Alicia szakított ki.
-               Edward jó, hogy megtaláltalak.
-                Baj van kicsim?- kérdeztem ijedten tőle.
-               Nincs. De Isa beszélni akar veled.
-              Miről? – furcsa, hogy velem akar beszélni. De vajon miről?
-              Nem tudom.

-             Akkor induljunk. – mondtam. Normál tempóba mentünk és odaértünk Bella dolgozószobájához. Kopogtam és egy szabad után beléptünk.

 Isabella dolgozó szibája

-          Örülök, hogy itt vagytok, mert valamit mondanom kell. – kezdet bele Bella.
-          Miről lenne szó?
-          Itt az ideje Edward, hogy elfoglald a jogos helyed. – ahogy mondta bennem úgy hűlt meg a vér. Én, mint uralkodó?
-          Hogy érted ezt? – kérdezte Alicia.
-          Úgy értem, hogy itt az ideje, hogy kormányozd a népedet. A Masen és Morgan birodalmat kell irányítani. Előkészítettem mindent.
-          Na de… - kezdtünk tiltakozni, de belénk fojtotta a szót is.
-          Nézzétek, kezdek belefáradni a kormányzásokba. Ezért mondom Edward, hogy el kell elfoglalnod a jogos helyedet. Már elmondtam a népnek, hogy lemondok a birodalom kormányzásáról cserében elfogadják, hogy te legyél az uralkodó. Kezdetben segíteni fogok.
-          Köszönöm. – mondtam.
-          Ne köszönd. Apádnak és anyádnak tett ígéretét tartottam be.
-          Értem. – motyogtam. – Mikor foglalom el a trónt?
-          4 hét múlva lesz a koronázás. Minden meg van szervezve. Kormányozd a népet igazságosan, ahogy a szüleid tették.
-          Isa én leszek Edward felesége? – kérdezte érdeklődve a szerelmem.
-          Igen Alicia és a szüleid az áldásukat adják. Ha megbocsájtotok, de nekem van még papír munkám. – kért elnézést. Mi pedig elhagytuk a dolgozó szobát. Visszamentünk a szobánkba és pakolni kezdtünk az utazásra.

Alice
     Spanyolország. Olyan jó itt lenni ebben az országba. Mindig ide akartam eljönni, de sajnos nem lehetet, mert a nekünk a napfényben csillog a bőrünk. Most nem süt a nap, mert Scarlett befolyásolja az időjárást. Azért vagyunk itt valójában, mert a Sanchez családi birtokot díszítjük fel. A segítőim Esme Rose Bella nővére meg a lánya Elena. A repülő út kicsit unalmas volt. Mikor leszálltunk két kocsi már ott volt a reptéren. Kiderült, hogy Scarlett autói, amit itt vett Spanyolországban.

 Scarlett autói

Negyed óra kocsikázás után megtaláltuk a birtokot. Csodálkozva néztük meg. Scarlett meg a húga ezen a birtokon születtek? – tettem fel a kérdést magamban. Gondolataimból ő szakított ki.
-          Nem ilyesmire gondoltatok volna. – mondta nevetve Scarlett.
-          Hát nem. – mondtuk.
-          Karban tartottuk mind a hárman. Remélem, megérkezet a meglepetés vendég. – mondta izgatottan Elena nagynénje.
-          Kire gondolsz? – kérdeztem tőle.
-          Az öcsémre. Bella nem is tudja, hogy életben van és vámpír.
-          Mindenki úgy tudja, hogy halott. – mondta értetlenül Rosalie.
-          Amúgy, hogy hívják őt? – kérdezte Esme.
-          Anthony de la Vega. Ő az öcsém és Bella bátya.
-          Akkor ő a nagybátyánk? – érdeklődött Elena.
-          Igen. Ígérjétek meg, hogy nem mondjátok el. – kért meg minket Scarlett.
-          Rendben. – mondtuk. – De mutasd az utat a házhoz. – elindultunk a házhoz és egy férfi lépet ki az ajtón és Scarletthoz ment.
-          Azt hittem nem jöttök. – mondta.
-          Pedig de.
-          Nem változtál semmit banya. – mondta nevetve az idegen.
-          ANTHONY DE LA VEGA! – dörrent rá Scarlett. – Ne bosszants engem, mert leütlek.
-          Csak ugyan Scarlett de la Vega? – kérdezte Anthony.
-          Várjunk csak! – szólalt meg Elena. – Ezt nem értem, ha ti, ketten de la Vegák vagytok akkor anya, hogy viselheti a Sanchez de Moncada nevet? – hm, ez jogos kérdés. Itt ők összenéztek és nevetni kezdtek.
-          Ki ez a bájos hölgy?
-          Az unokahúgod.
-          Csak ugyan? Szabad tudnom a nevét hölgyem? – kérdezte udvariasan. Mi hárman majd elolvadtunk a hangjától. Na, elég Alice neked férjed van. Szóltam magamra.
-          Elena Gilbert.
-          Ő nem is a rokonunk Scarlett. Hazudtál.
-          Anyám Isabella Sanchez de Moncada.
-          Te vagy akkor a húgom lánya?
-          Igen.
-          Szuper. Anthony vagyok.
-          Mond neki Elena, hogy tata. – mondta visszafojtott nevetéssel Scarlett.
-          Miért?
-          Azért, mert Scat ezzel tud bosszantani.
-          Ez kegyetlen volt öcskös.
-          Jól van, mutassátok a házat.
-          Erre. – invitáltak be a házba.
-          Mikor épült a ház? – kérdezte Esme kíváncsian.
-          A szüleink nászajándékként kapták a nagyapánktól. – mesélte Scarlett.
-          Ha jól emlékszem, akkor 1820-ban építették fel. – mondta Anthony.
-          Csodálatos a ház. De kik ők a képen? – kérdezte Rose a képre nézve.
-          Ők a szüleink.
-          Csodálatos asszonyvolt az édesanyátok. – mondtam.
-          Valóban az volt. Sok akadályon mentek keresztül apával együtt.
-          De ezt máskor. Anthony meg van anya esküvői ruhája?
-          Miért?
-          Húgunknak az a ruha kell. – felelte nemes egyszerűséggel Anthony nővére.
-          Hiszen lehet, hogy elkopott.
-          Inkább nézzük meg. – mondta az idősebbik testvér. Hosszú kereskedés után meg lett. Ahogy megláttuk a ruhát a szánk is tátva maradt.
-          Ez csodálatos. – mondtuk egyszerre.
-          Valóban az. Ez volt anyánk kedvenc ruhája és ebben ment férjhez. – mesélte Scarlett.
-          Apa ruhái is meg vannak.
-          Okés. Nagyjából olyan mérete van.
-          Ezzel is meg volnánk.
-          Mikor jön a gerlepár? – kérdezte egy lány. – De udvariatlan vagyok, Rebeka Black vagyok.
-         -       Drágám most már te is de la Vega vagy.
-       -       Tony úgy mutatkozom be, ahogy akarok. – mondta morcosan Rebeka.
-       -         Oké. Akkor nem is vagy a nejem. – mondta nevetve Anthony cserében kapott két jókora nyaklevest.
-      -            Néha olyan vagy, mint egy nagyra nőt gyerek.
-          -       Ilyenkor annyira bírom, hogy ketten vágtok nyakon. – mérgelődött a sértet fél.
-          -        Várj, csak amikor Bella ver meg. – mondta nevetve Scarlett. – Olyan volt, mint egy gyáva nyúl. Bella két éves volt, amikor hozzá vágta az agyaglovat, amit apától kapott.
-        -        Tudod te, hogy mennyire fájt?
-       -          Nem mert nem tapasztaltam. De inkább takarítsunk ki.
-          -      Rátok hagyom lányok. – mondta menekülve Scat öccse.
-         -            ANTHONY! – dörrent rá a két lány. Már nem tudtuk visszatartani a nevetésünket. Mind a négyen a padlón voltunk és úgy nevetünk az egészen. – Segíteni fogsz.
-       -               Rendben. – morogta.
-               Amúgy holnap jönnek a többiek. Addigra legyen kész a ház. Ez a húgod kívánsága. – mondta Rose.
-       -            Bosszantó a kis húgom. – dünnyögte Anthony.
-       -         Mintha te nem az lennél vén csont. – szúrta oda Anthony felesége.
-        -      Csend legyen. – mondta Scarlett. A két fél támadó állást vett fel. Nehogy már a házban akarnak verekedni? Akkor minket Isabella megöl.
-         -    Mert? – kérdezte Rebeka. De már repült az egyik váza és eltalálta a férjét.
-        -      Itt nem fogtok tönkre tenni semmit. Tudjátok ti ketten, hogy Bella ragaszkodik a családi tárgyakhoz.
-       -       Igazad van testvérem. Voltál a kicsik sírjánál?
-       -      Nem.
-       -       Menjünk oda. – mondta Rebeka. Elindultunk a sírokhoz és volt kettő kisebb sír.
-        -      Mi lett volna a picik neve? – kérdeztem óvatosan, mert ez eléggé kényes téma.
-        -     Diego és Peter. – felelte megtörten Scarlett.
-        -     Őszinte részvétünk. – mondta Esme és Rose.
-        -       Régen történt. Valójában 1905. május 20. estéjén.
-       -         Olyanok a sírok, amikor utoljára láttam. – mondta elképedve Anthony.
-      -            Igen. Sok ember meglátogatja a szüleitek sírját köztük az öcsém Chris és Elisa. – mondta Rebeka.
-     -           Miért? – kérdezte Elena.
-       -            Chris itt jobban érezte magát, mint a szüleinknél. – mesélte Scarlett sógornője.
-      -          Igen. Isabellaval nagyon jó barátok lettek később szerelmesek. – vette át a szót Scarlett.
-     -               Milyen volt az életetek?
-     -               Ezt akkor, ha Bella is itt van.
-     -               Rendben. – mondtam. Visszamentünk a házhoz és neki láttunk kitakarítani. Másnap reggel nyolc órára lettünk készen. 

 Sanchez családi birtok

2017. augusztus 19., szombat

13.rész

Isabella
Másnap reggel ölelő karjaiban ébredtem fel. Megfordultam. Annyira aranyos volt, amikor aludt. Hirtelen ötlettől vezérelve egy tollal csikálni kezdtem a nyakát. Összehúzta a nyakát és álmosan hozzám szólt:
-          Bella ne piszkálj. – mondta morcosan.
-          Én nem. – tagadtam. Utána folytattam a csiklandozást közben halkan kuncogni kezdtem. Nem tudtam sokáig nevetni, mert morcosan nézett rám. Ajaj.
-          Mondtam, hogy ne csikálj, ezért most – nem fejezte be a mondatott és csikálni kezdett. Kezdetben próbáltam nem nevetni, de utána sajnos kirobbant belőlem.
-          Percy nem kap… kapok levegőt. – mondtam két nevető görcs között.
-          Nem. – folytatta a kínzásomat. Azt tudni kell rólam, ha sokáig csikálnak akkor bármire rá tudnak venni. Legyen az vásárlás vagy menjek el velük bulizni. Újból rám tört a röhögő görcs próbáltam szabadulni, de nem tudtam. – Beismered, hogy te voltál?
-          Én voltam. – vallottam be a kis bűnömet.
-          Miért kellett felébreszteni?
-          Mindjárt megtudod. – mondtam – Alice! – kiáltottam el magam.
-          Igen Isabella.
-          Alice szólíts Bellának.
-          Nem megy. – mondta elcsukló hangon.
-          Akkor Isanak?
-          Oké. Miben tudok segíteni?
-          Spanyolországban van egy birtokunk.
-          Igen.
-          Ott tartjuk meg az esküvőt.
-          Ti átvertetek engem? – nézett ránk gyilkos pillantással. Ezen szakadtunk a röhögéstől.
-          Bocsi csak ezt nem tudtam kihagyni. – mondtam.
-          Ez igaz Alice. – szállt be a nővérem. – Amúgy mi volt az a nagy hangzavar? – kérdezte kaján vigyorral.
-          Nem tudom, miről beszélsz. – adtam az ártatlant, ahogy Percy is.
-          Ezt mindenki hallotta Bella. – mondta Edward is.
-          Nem tudjuk, hogy miről beszéltek? – mondta Percy és kacsintott. – Rossz lehet a hallásotokkal.
-          Anyóspajtás hiába tagadjátok. – szólalt meg Damon. Na, itt fogyott el a türelmem és keltem ki az ágyból.
-          Damon. Mi a bajod? Irigykedsz? – kérdeztem tőle.
-          Drágám. – szólt a vőlegényem.
-          Igen.
-          Jól nézel ki, de nem ártana felvenned valamit. – mondta és magamra néztem nem volt rajtam semmi ruha.
-          Ez az Belluska. – mondta röhögve Emmett.
-          Jesszusom. – mondtam és gyorsan visszabújtam az ágyba. – Miért nem szóltál?
-          Nem volt időm reagálni.
-          Ha már mindenki itt van bejelentjük, hogy az esküvőt a Sanchez birtokon tartjuk meg.
-          Jól hangzik Isa. Lesz egy meglepetésem.
-          Mi? – kérdeztem gyanakvóan. Tuti valamin töri a fejét. Aj, hogy nekem miért nincs meg most az a fránya gondolatolvasás.
-          Na, ezt nem mondom el. – vágta rá pimaszul.
-          Scarlett de la Vega ne incselkedj velem. Kérlek. - néztem rá ártatlan szemekkel.
-          Bocsi, de nem hat meg.
-          Undok vagy. – vágtam be a durcit.
-          Ez van húgi. Hamarosan meg tudod.
-          Jól van. – egyeztem bele.
-          Mikor akarjátok meg tartani az esküvőt?
-          Neked mikor lenne jó édes?
-          2 hét múlva? – kérdezte bizonytalanul.
-          Legyen. – mondtam.  – Hallottad Alice két hét alatt meg tudod szervezni?
-          Persze Isa. Amúgy hol van a Sanchez birtok?
-          Spanyolországban. – válaszoltam készségesen.
-          Ott mindig süt a nap.
-          Ezt tudom korrigálni, mert tudom szabályozni az időjárást.
-          Az jó lesz. Az esküvői ruhát megtervezem.  – lelkesedett fel.
-          Bocsi Alice, de a ruha már megvan. – szólaltam meg halkan.
-          Hogyan? – kérdezte mindenki.
-          Ugye meg van anya ruhája Scarlett? – kérdeztem a drága nővéremet.
-          Meg van. Miért?
-          Abban megyek férjhez.
-          Láthatom majd a ruhát? – kérdezte kíváncsian Percy.
-          Ne légy kíváncsi drágám.
-          Jól van.
-          Később lent találkozunk. – mondtam. Nagyon boldog vagyok. Remélni tudom, hogy nem fog semmi történi.

Ismeretlen
Vártam már a testvérem hívását. Mikor akar felhívni már? Hirtelen megszólalt a telefonom.
-          Igen.
-          Neked is, szia, öcsi. – mondta gúnyosan a nővérem.
-          Mesélj, mindent tudni akarok.
-          Jól van. Itt Volterrában zajlik az élet már négy hónapja. A húgunk két hét múlva férjhez megy.
-          Mi? Scarlett most ugye viccelsz? Isabella férjhez megy. Ne nevetess.
-          Kár volt elmondanom neked te marha. Komolyan férjhez megy. Azt tudtad, hogy Christian Blacktől volt terhes 15 évesen?
-          Nem.
-          Akkor jól figyelj. Bella Christől volt terhes először. 2,5 hónapos terhes volt, amikor elvetélt. Két fiúnak adott volna életet. Rá két évre újra terhes lett Robin deNoirtól.
-          Hogyan? Ki miatt vetélt el?
-          Nathan Black miatt.
-          Miatta nincs egy élő rokonunk sem.
-          Tévedsz. Valójában Isanak van egy fia és egy lánya.
-          Komolyan?
-          Igen. Két hét múlva legyél a birtokon.
-          Miért?
-          Ennyire nem lehetsz idióta marha. – kiabálta a nővérem. – Azért te ökör, mert te vagy a meglepetés. Nem is sejti, hogy élsz.
-          Nem mondtad el neki?
-          Nem így is kétszer megölték.
-          Mi? Ki volt az a rohadék?
-          Az egyik Aro Volturi a másik Nathan Black. – mondta. – Amúgy Rebekával hogyan vagytok?
-          Jól csak az a baj, hogy nem lehet gyermekünk.
-          A húgunk rájött, hogy hogyan lehet újra embernek lenni.
-          Meséld.
-          Ezt majd ő mondja el.
-          Rendben. Akkor a családi birtokon lesz a lagzi.
-          Igen.
-          Ott leszünk. De ki csavarta el a hugicánk fejét?
-          Percy Jackson.
-          Szerencsés a fiú.
-          Igen. Nézd elég rég óta boldogtalan. Láttam, hogy mennyit szenvedet. Elég volt, hogy Cesar deNoir felbontotta az eljegyzését. Utána Robin könyörgött neki, de nem tudta elfeledni, ahogy megalázták őt. 9 hónap múlva életet adott Alexnek és Elenának.
-          Mi a családnevük?
-          Alex Swan és Elena Gilbert.
-          Miért?
-          Azért drága öcsém, mert utána üldözni kezdték. Ezért adott két különböző családnevet a kicsiknek. Fájt lemondani a gyerekeiről.
-          Elhiszem. Gondolom meghaltak.
-          Nem. Élnek. Alex vámpír Elena félvér. Ja és Elenának van egy félvér lánya.
-          Tudom szekálni a vén húgomat.
-          Vigyázz vele, mert az egyik Salvatore srácot meg tudná ölni, mert anyóspajtásnak hívja. – mondta nevetve.
-          Az igen gondolom, a falra tudna mászni tőle.
-          Tuti, de lerakom, ott találkozunk.
-          Rendben. – mondtam és leraktam a telefont. Végre a húgom boldog lesz annyi év után. Megérdemli. Sajnálom, amikor Chris gyermekeit elvesztette. Remélem, ez a Percy gyerek boldoggá teszi és lesznek majd unokatestvéreim. Jó lenne nagybácsinak lenni.
-          Kivel beszéltél a telefonon? – kérdezte a feleségem.
-          Scarlettel.
-          Ő még él?
-          Igen. Vámpír, ahogy te és én.
-          Oké, de mitől vagy ennyire boldog?
-          A kishúgom két hét múlva férjhez megy.
-          Ki veszi el azt a lotyót.
-          Vigyáz, mert Isabellaról beszélsz.
-          Várj. Ezt nem értem. A kis húgod életben van?
-          Igen Rebeka.
-          Csodálatos. – mondta – Gondolom nincs gyerekei.
-          Az öcsédtől volt terhes először, de elvetélte a kicsiket.
-          Mi? Az öcsémtől lett volna gyereke? Hát ez jó. De, hogy érted azt, hogy elvesztette?
-          Elvetélt.
-          Szegénykém megviselte nagyon.
-          De van egy fia és egy lánya.
-          Az jó.
-          Igen. De már vénlány a hugicám, mert nagymama lett.
-          Te szólasz meg véncsont.
-          Uh, ez kegyetlen volt asszony. Készülődj.
-          Hova megyünk?
-          Sanchez birtokra.
-          Még mindig meg van?
-          Igen. Scarlett nem hagyta, hogy elvegyék.
-          Jól van, de elmehetek vásárolni?
-          Rendben, de siess haza szívem.
Ígérem életem. – megcsókolt és elment. Én meg elterveztem, hogy hogyan lepem meg a húgomat. Isabella készülj, mert megyek.
 Scarlett de la Vega 

 Anthony de la Vega
 Anthony felsége Rebeka Black

 A családi birtok