A Volturi
Aro:
Lassan
elérkezik az idő, hogy visszaszerezzük Volterra várát. Míg a vár elfoglalásán
gondolkoztam belépet Marcus a szobámba.
-
Mi
a gond bátyám? – kérdeztem tőle.
-
Ugye
azt tudod, hogy egy uralkodó családból raboltad el azt a gyermeket?
-
Nem
baj. Majd ők elintézik Isabella Volturival.
-
Isabella
Volturi? Szerintem ő Isabella Sanchez de Moncada.
-
Ő
már rég halott.
-
Csak
ugyan öcsém?
-
Láttam
meghalni.
-
Szerintem
él.
-
Küldjünk
hozzá követett. – vettem fel az ötletet.
-
Békét
akarsz vele kötni? – kérdezte döbbenten Marcus.
-
Megkérjük,
hogy fogalmazzon meg egy békeszerződést.
-
Jó
ötlet. De ki lenne a követ?
-
Természetesen
te.
-
Miért
pont én? Miért nem Caius?
-
Mert
ő forrófejű. Te meg diplomatikus tudsz lenni.
-
Legyen.
Mikor indulok? – kérdezte.
-
Holnap.
– mondtam.
-
Rendben. – mondta Marcus. Nem is sejti, hogy ő fog
meghalni előbb. Habár Isabella nagyon kemény dió. 80 éve próbáljuk
visszafoglalni a várat, de mindig kudarcba fulladt. Majd meglátom mi lesz
Volterra Királynője döntése.
Marcus:
Mit
tervez már megint Aro? Nem elég, hogy Caius is majdnem meghalt a legutóbbi
ütközetben, ami másfél éve volt. Szerintem Isabella Volturi jól vezeti a vámpír
világot. Ides tova 80 éve próbáljuk visszaszerezni a trónunkat. Isabella nagyon
ravasz jobb lesz vele vigyáznom. Amit hallottam pár napja, hogy lemond a
hatalomról. De miért mond le? Ez felettébb furcsa. Majd megkérdezem tőle.
Elindultam Volterra vára felé valaki követni kezdett. Hirtelen megálltam.
-
Ki
vagy? Gyere elől! – mondtam.
-
Én
vagyok Mester. – mondta Steven.
-
Mit
keresel te itt?
-
Parancsot
kaptam, hogy öljem meg.
-
Aro
küldött? – kérdeztem tőle. Bár volt olyan sejtésem, hogy Aro lépni fog.
-
Igen.
– na, mit mondtam.
-
Beteges
nem tudja kivel kezdett ki.
-
Miért?
-
Nem
is sejti, hogy hátba támadom. 80 éve annak, hogy Isabella Volturi elvette
tőlünk a hatalmat és ezt nem tudja senki feldolgozni.
-
Bátor
nő lehet.
-
Igen
valóban az. Menj vissza.
-
Nem
megyek, vissza oda inkább magával megyek.
-
Gyere.
Tudnod kell, hogy a királynő szemébe nem nézhetsz.
-
Értem.
-
Akkor
menjünk tovább. – mondtam. Két óra alatt odaértünk Volterra várához. A látvány
letaglózott. Fél vár le volt rombolva. Egy nő szólt hozzám.
-
Elnézést
uram kit keres? – kérdezte a lány.
-
Isabella
Volturihoz jöttem.
-
Rendben. – mondta. Közben felhívta a vezetőt. - Felség
önt keresik.
-
Ki?
– kérdezte egy fáradt kimért hang.
-
Uram,
hogy hívják? – kérdezte gyorsan a lány.
-
Marcus
Volturi vagyok.
-
Marcus
Volturi keresi önt.
-
Engedje
be. – gondolom Isabella mondta. Lerakta a telefont és hozzám fordult.
-
Jöjjön
utánam uram.
-
Nem
gond, hogy Steven is velem tart?
-
Ha
akar, magával mehet.
-
Köszönöm.
– mondtam. Hamar oda értünk a trón terem elé. Az ajtó acélból áll. Kinyitotta a
lány az ajtót és ott volt ő, aki elvette minden hatalmunkat. Ahogy meglátott
meglepődött.
Isabella:
Ahogy
megláttam Marcust meglepődtem. Mit akarhat itt? Csak nem követelőzni jött ide,
hogy adjam vissza a trónt neki. Azt lesheti.
-
Nina
köszönöm, hogy idekísérte a vendéget.
-
Szívesen
királynő. – mondta és elment.
-
Mi
járatban nálam Marcus Volturi?
-
Békeszerződést
szeretnék kérni tőled. – mondta. Azt hittem rosszul hallottam.
-
Miért
is? – kérdeztem ez itt nekem bűzlik.
-
Aro
békét akar kötni veled. – na, erre nem számoltam.
-
Sajnálom
Marcus, de Aroval nem kötök szerződést.
-
Velem
se?
-
Miért
Marcus? Nem bízom bennetek. Megöltétek a dédunokámat Isabella Marie Swant.
-
Elleneztem
hidd el.
-
Tudom
Marcus.
-
Velem
nem kötsz szerződést?
-
Nézd,
Marcus ezeket az ügyeket nem velem kell megbeszélned.
-
Hogyan?
-
A
fiam és a lányom veszik át a hatalmat tőlem.
-
Isabella
Sanchez de Moncada vagy valójában.
-
100
év után jöttél rá.
-
Hiszen
te halott vagy.
-
Tévedés
élek. Mit akarsz, mit tegyek érted?
-
Nos,
a trónomat ad vissza.
-
Sajnálom
Marcus, de a trónodat nem adom vissza. Nevet kell változtatnod.
-
Miért?
-
Aro
azt hiszi, hogy halott vagy. Jó formán védelmet kérsz tőlem. Nincs igazam?
-
Igen
védelmet szeretnék.
-
Nos,
Marcus csak egy szabály van. Csak szigorúan állatok vérével táplálkozhatsz.
Árulásért halál jár.
-
Ez
az egy szabály van.
-
Igen.
Itt mindenki vega.
-
Neked
miért kék a szemed?
-
Ezt
nem tartozik rád.
-
Azt
mondtad, hogy van egy fiad és egy lányod?
-
Igen.
-
Ők
hol vannak? – kérdezte.
-
Elküldtem
őket. Edward Masen Morgan Cullent miért üldözitek?
-
Megölt
egy embert. – mondta Marcus.
-
Hazudsz.
– mondtam.
-
Mi?
-
Meg
akarjátok ölni őt. Aro félti, a hatalmát azt hiszem, beszélek vele.
-
Elmondok
mindent. Ne tedd.
-
Annyit
mondok neki, hogy halott vagy.
-
Rendben.
-
Meg
kérhetnélek titeket, hogy keresetek szállást magatoknak a nyugati szárnyba.
-
Köszönöm.
-
Szívesen.
– mondtam közben hívni kezdtem Arot rögtön fel is vette.
-
Helló kedves Isabella Volturi. – szólt bele nyájasan. Hú de rühelem ezt a pasit.
-
Marcus
halott. – mondtam egyből.
-
Mi?
-
Jól
hallottad. Megölték.
-
Te
némber megöllek.
-
Nem én voltam. Az embereim mondták.
-
Békét
szeretnék kötni veled.
-
NEM
ARO. – mondtam kiabálva.
-
Háborúzni
akarsz Isabella Sanchez de Moncada?
-
Te
engem fenyegetsz? Ez már beteges Aro. 100 év után jöttél rá, hogy ki vagyok,
valójában gratulálni tudok csak.
-
Háborúzni akarsz némber?
-
Ennyire
meg akarsz halni?
-
Te
fogsz meg halni.
-
Mentem
Aro. Ja és Caius a foglyom. Csaó. – mondtam és leraktam a telefont.
Visszavonultam a szobámba és lepihentem.
Percy:
Isabella
nagyon kedves és szeretni való lány. Elmentem neki virágot venni. Remélem,
szereti a levendula liliom és a fréziát. A hogy megvettem a csokrot mentem is
vissza a várba. Már elég otthonosan mozgok benne. Nagyon izgulok a randi miatt.
Remélem, velem fogja leélni majd az életét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése